Debrői Gitárnapok
Rólunk
2018-ban rendeztük meg az első Debrői Gitárnapokat, ahol a 3 estét betöltő hangversenyeken a klasszikus gitárt, illetve a 20. századi és kortárs magyar műveket népszerűsítettük. A hangversenysorozat rendkívül népszerű volt, amelyet azóta minden évben megrendezünk. Meglepő volt számunkra, hogy a „nem műértő közönség” milyen fogékony a klasszikus zenére, mély átéléssel hallgatták a koncerteket és cserébe rengeteg szeretetet kaptunk. Elsődleges célunk a hagyomány teremtés volt, melyben kiváló partnerünk azóta is Aldebrő és Feldebrő község római katolikus plébániái, önkormányzatai, polgármesterei.
Másik fontos küldetése rendezvényünknek a fiatalabb korosztály megszólítása. Ezért nekik délelőttönként hangszerbemutatót és mesterkurzusokat tartunk. Továbbá bevonjuk a környékbeli zeneiskolákat is (Füzesabony, Eger), hogy az ott tanuló gitáros növendékek is eljuthassanak gitárkoncertekre, motivációt kapjanak a művészi pálya iránt.
Az első években a fellépők a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból alakult formációk, szólistái voltak. Az előadások egyúttal a fiatal művészeknek is lehetőséget adnak a művészi tevékenységük népszerűsítésére. A frissen végzett Zeneakadémista hallgatóknak nagyon nehéz rendszeres fellépési lehetőségre szert tenniük, ezért továbbra is szeretnénk a fiatal zenészeknek megadni a lehetőséget a koncertezésre. Karrierjük egy lépcsőfoka lehet a Debrői Gitárnapok!
Támogatónk:
Koncertek
Creativity corporate events from concept and design, right through to production and management of the event itself.
Gitár kurzusok
Creativity corporate events from concept and design, right through to production and management of the event itself.
Bor kóstolás
Creativity corporate events from concept and design, right through to production and management of the event itself.
Média megjelenések
Fellépők
Csáki András
Liszt Díjas Gitárművész
DUOCorde
Gitárduó
DUOCorde
Gitárduó
Helyszínek
Aldebrő- Római Katolikus Templom
Aldebrő római katolikus temploma 1760-ra készült el, és kezdetben a feldebrői plébánia fíliája volt.1762-ben Eszterházy Károly szentelte fel, a harangokat 1792-ben öntötték, de a háromból már csak egy eredeti. 1828-ban a fazsindelyes tető leégett, ezt 1829-ben újították fel. A fa szerkezetet 1927-ben eternitre cserélték, a költségeket az uradalom akkori birtokosai, a Károlyi család állta. A tetőszerkezet legvégső felújítása 1996-ben történt meg, amikor műemlékpala került a fazsindelyezés helyére. A templom védőszentje a Szentlélek, a barokk stílusú főoltárt 1870-ben festették, s a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Ugyanebben az évben készült az orgona is Kobza Ágoston műhelyében, míg a főhajó szekkóit 1950-ben Harangozó János festette meg.
Feldebrő – Szent Márton Templom
A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A település központjában található templom a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. Az eredeti templom a keleti, bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követte. Az altemplom nyugat-európai mintára készült, ahol a halottkultusz XI. századi megerősödésével gyakori volt az altemplomépítés. A feldebrői templom Európai jelentőségét az adja, hogy a honfoglalást követő évszázad történelmi viharaiban – amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja – olyan épület épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit. A 11. században épült román stílusú templom és altemplom építéséről nincsenek írott emlékek. Györffy György kutatásai szerint a 14. században Debrő plébániatemploma a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve és mivel Szent Kereszt ereklyét I. István 1018 táján kapta, tehát csak ezt követően épültek így szentelt templomok. Az építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán maga Aba Sámuel, aki uralkodása előtt építtette a templomot, majd halála után ide temették. Az első 20×20 méter, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. Az ásatások alapján ez román stílusú templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal. A 12–13. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során többször átépítették, így a XV. Században is, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. 1743-ban jelentős átépítést hajtottak végre a templomon, Grassalkovich Antal költségén. Ekkor falazták el az altemplomot és távolították el a templom közepének pillérsorát, így az ebből adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen. 1793-ban vihar tett kárt az épület tetőzetében. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel az altemplom középső szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállításokon. Az altemplomba lépcsőn lehet lejutni. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, kezdetlegesen faragott, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Ezek tartják az épségben megmaradt kőboltozatot, amin a bizánci stílusú freskó maradványok láthatóak. Nyugatias vonásuk arról tanúskodik, hogy a bizáncias formavilág Itálián átszűrve jutott el Feldebrőre. A kelet felé eső szentélyben Krisztus látható az evangélista szimbólumok és angyalok között, a hajóban próféták és apostolok, valamint Kain és Ábel jelenete lelhető fel.
Galéria
Archívum
